Magyarországon 1949-ben alakult meg az első állami animációs központ, a Pannónia filmstúdió. Eleinte külföldi filmek szinkronizálásával foglalkoztak, később innen kerültek ki a rendszerváltás előtti nagyjátékfilmek s az egész estés magyar rajzfilmek is.
Az első ilyen egész estés alkotás A János vitéz. Az alapmű, Petőfi Sándor János vitéz című költeménye volt, a rajzfilm pedig a költő születésének 150. évfordulójára készült. A Jankovics Marcell által rendezett mű 1973-ban került a magyar mozikba.
1981-ben két egész estés magyar rajzfilm is napvilágot látott, a Vuk és a Fehérlófia. A Vuk Fekete István regénye alapján készült Dargay Attila rendezésében. A rajzfilm híres főcímdalát Wolf Péter szerezte és az akkor még kislány, de napjainkban elismert művésznő, Wolf Kati énekelte fel.
A Fehérlófia Arany László költeménye alapján készült, a rajzfilmet Jankovics Marcell írta és rendezte. A 82 perces alkotás teljes egészében magával ragadó, leghíresebb szereplője pedig ki lehetne más, mint a Hétszünyü kaponyányi monyók.
1983-ban készült el a Hófehér. Nepp József írta és rendezte ezt az elsősorban felnőtteket célzó művet. Ahogy a cím is utal rá, az alkotás a híres Hófehérke című rajzfilm paródiája tulajdonképpen. A 80-as évek kifigurázásáról szóló történet nemzetközi elismerést és életműdíjat hozott Nepp József számára.
Szintén magyar remekmű Az erdő kapitánya. Az 1988-as, Dargay Attila rendezte rajzfilm szereplői emberi tulajdonsággal bíró állatok, akik a környezetvédelemre hívják fel a figyelmünket.
Méltán lehetünk büszkék, hiszen ezek az alkotások nem csak a hazai közönség tetszését nyerték el, hanem nemzetközi szinten is megállják helyüket a mai napig.
Én még mondanám a Vacakot is. És perse a macskafogót.
A macskafogó tényleg jó. De én még ide venném a Szaffit is.