A francia szívtipró 1935. november 8-án született Sceauxban (Hauts de Seine). Négyéves korában szülei elváltak, nevelőszülőkhöz került, azok néhány év múlva tragikusan meghaltak, s Delon újra édesanyjához került, aki addigra ismét férjhez ment.
Delon lázadó, kezelhetetlen kamasz lett, kicsapták őt az iskolákból, mígnem 15 évesen abbahagyta a tanulást, s 17 évesen beállta a francia hadsereghez.
19 évesen már a francia haditengerészet ejtőernyőseként Indokínában harcolt, ott szerzett sérüléseinek hegei jót mutattak filmjeiben. 1956-ban leszerelték, visszatért Párizsba, de azt vallotta, a hadsereg lett az igazi családja.
Pincérként dolgozott művészkávéházakban, itt ismerkedett meg színész barátaival is, akikkel kölcsönszmokingban ment el az 1957-es cannesi filmfesztiválra. Ott kapott kapásból egy amerikai filmszerepet, nemsokkal ezután a következő filmjében megismerte Romy Schneidert, akivel el is jegyezték egymást. Azt mondják, még színészi élete előtt megismerte az alvilágot, ez kísérti majd őt élete egy részében.
Az 1961-es Rocco es fivérei nagy előrelépést jelentett számára, megnyerte a Velencei Filmfesztivál különdíját. A Nagyfogyatkozás, Szamuráj, Borsalino, Egy zsaru bőréért, Vörös nap, Zorro... mind hírnevét emelte, a Casanova visszatér főszerepében mintha a saját életét alakította volna. Rendezőként és producerként is tehetségesnek bizonyult. A magánélete tele volt botrányokkal. 1961-ben gyermeke született Nico zenész-színésznő-modelltől, de a kisfiút, Christiant nem ismerte el, s Nico Delon édesanyjára bízta a gyermeket. 1964-ben felbontotta az eljegyzését Romyval, s feleségül vette Nathalie Canovast, s megszületett Anthony fiuk. Négy év múlva kísérteni kezdte őt az alvilági múltja, fény derült a maffiával kapcsolatos űzelmeire. 1969-ben elvált, lótenyésztéssel és műgyűjtéssel foglalkozott. Svájcba költözött, lelkes állatvédő lett, svájci birtokán kóbor kutyák lelnek meleg otthonukra.
Alain Delon több mint 90 filmben játszott - sikerrel.