SALAMON-SZIGETEK

A Melanéziához tartozó, vulkáni eredetű (Salamon-szigetek legtöbbjét magába foglaló) ország a Csendes-óceán déli részén terül el. (Bougainville és Buka földrajzi értelemben a Salamon-szigetekhez tartozik, politikailag azonban Pápua Új-Guineához.)
1978 óta a Nemzetközösség része. A szigeten kb. 120 nyelvjárásban beszélnek. A lakosság 90%-a melanéz, a többiek polinézek, kiribatiak, valamint európai és ázsiai bevándorlók. Bár az angol a hivatalos nyelv, de ezt csak a lakosság 1-2%-a beszéli, a köznapokban egy Salamon-szigeteki keveréknyelvet használnak.
Körülbelül 990 vulkáni eredetű sziget alkotja. Az, hogy meseszép, nem kifejezés.
Ez a sziget maga az álom!!!

A legnagyobb távolság két szigete közt kelet-nyugati irányban nagyjából 1500 km. Legjobban izolált szigetcsoportja a Santa Cruz szigetek, amelyek a legközelebbi szigettől is 200 km-re vannak.
A nagyobb szigeteken találhatunk vulkánokat, melyek változó működési állapotban vannak. A kisebb szigetek nagy része csupán kisméretű, homokkal borított, pálmafákkal tarkított atoll.
Bár földrajzilag a Salamon-szigetek része, Bougainville közigazgatásilag Pápua Új-Guineához tartozik.
Éghajlata trópusi, a hőmérséklet ritkán ér el nagyon magas értéket, mivel a szigeteket körülvevő tengerekről hűs szelek érkeznek. A nappali hőmérséklet megszokott értéke 30 °C körül van, az átlaghőmérséklet 27 °C. Április és október között 50-60 km/h sebességű délkeleti szelek fújnak. Az esős évszak – a monszun- novembertől márciusig tart.
A Korall-tengeren gyakran keletkeznek ciklonok, de ezek általában Vanuatu, vagy Ausztrália felé sodródnak.

A szigetcsoport nagy része a Salamon-szigeteki esőerdős ökorégió része, de a Santa Cruz szigetcsoport a Vanuatu esőerdős ökorégióhoz tartozik. Ebből kifolyólag területének nagy hányadát trópusi esőerdők borítják. A Föld egyik legsokszínűbb denevér-, és patkányfaunája található a szigeteken. Pillangókból ugyancsak rengeteg faj található. 173 szárazföldi madárfajt találtak eddig a kutatók. Ez az osztály az ország legjobban tanulmányozott állatfaja, egyedisége és diverzitása miatt nagyon fontos nemzetközi szerepe van. Több különleges állatfaj a kihalás szélére sodródott. Ilyen például a bougainville-i majomfejű repülő róka (Pteralopex anceps, a képen a világoszöld területek jelzik elterjedését), vagy a hosszúszárnyú bálna (Megaptera novaeangliae). Természetesen a különböző tengeri állatok is szép számban lelhetőek fel, például tonhal, garnélarák. Flórája is hasonlóan sokszínű. A gyógynövények széles skálája található meg a szigeteken. Az orchideák számtalan faját megtalálhatjuk, jellemzőek még a pálmafák.

Az ország 10 közigazgatási területre van felosztva. Ez 9 provinciát jelent, valamint a fővárost, Honiarát. Földet csak Salamon-szigeteki állampolgár birtokolhat.

A lakosság túlnyomó része halászattal és földműveléssel foglalkozik. A közelmúltban történt etnikai zavargások a gazdaság minden ágára kifejtették kedvezőtlen hatásukat. A közelmúltig a fa volt a fő kiviteli cikk, a szigetek erdeit rendkívül agresszíven irtották. Emellett a kopra és a pálmaolaj a vezető exporttermék. A 2000-es lázadások erős visszaesést okoztak az ország külkereskedelmében is.

1998-ban Guadalcanal szigetén beindult az aranybányászat, valamint más ásványkincsek kitermelése is folyik. A halászat, ami pedig az ország egyik fő bevételi forrása lehetne, stagnál, mivel a japán érdekeltségű Solomon Taiyo Ltd. a 2000-es események hatására bezárta az ország egyetlen halkonzervgyárát. Ezt azóta újraindították, de egyelőre nem mutatkozik előrelépés.
A turizmus se nevezhető húzóágazatnak, mivel egyelőre hiányzik a más óceániai turistaparadicsomokon meglévő infrastruktúra, valamint a közbiztonság se megfelelő.
A belpolitikai eseményeken túl a 90-es évek végének ázsiai gazdasági válsága is kellemetlenül érintette az ország gazdaságát. Ez a Salamon-szigetek szempontjából főleg a fakereskedelem szempontjából volt káros, a trópusi fa piacának összeomlása az ország GDP-jét kb. 15-20%-kal csökkentette.

Az ország gazdasága gyakorlatilag csak a külföldi segélyeknek köszönhetően nem omlik össze.
A költségvetés hiánya eléri a GDP 8%-át ( Magyarországon ez 3,6%, de például az USA-ban is ugyanez a hiány mértéke).
A kormány kiadásainak közel 50%-át külföldi segélyekből fedezik, tehát teljes mértékben a segélyezőktől függ az ország.
A fő segélyező országok: Ausztrália, Új-Zéland, az Európai Unió, Japán, valamint Tajvan.