Az idei szezonban eddig tizenegy flamingófióka kelt ki sikeresen és indult fejlődésnek a Fővárosi Állat- és Növénykertben. A fiókák április végén és májusban keltek ki a tojásból és azóta is szépen fejlődnek. Több felnőtt madár azonban pótlólagos költési szezont iktatott be: elsősorban azok, amelyeknél valamilyen probléma merült fel a tulajdonképpeni költési időszakban. A kedvezőtlen tavaszi időjárás miatt több madár eleve elhalaszthatta a tojásrakást, míg más egyedeknél a korábban lerakott a tojásban nem volt fejlődőképes embrió, vagy pedig a fióka a kikelés után bizonyult „kelésgyengének”.
A flamingók jellegzetes, iszapból és homokból készült fészekbe rakják le egy vagy két tojásukat: maga a fészeképítmény leginkább miniatűr vulkánra emlékeztet, amelynek „krátere” fogadja be a tojásokat. A fiókák 21-31 napos költési idő elteltével kelnek ki.
A már kikelt fiókák természetesen még nem sokban emlékeztetnek a kifejlett, hosszú lábú, karcsú, rózsaszínes árnyalatú madarakra. A cseperedő flamingók testét ugyanis szürke, pihés tollazat borítja, lábaik viszonylag tömzsik, és a felnőttekre oly jellemző, sajátosan görbült csőr helyett pedig még csaknem egyenes csőrt viselnek. Ez egyben azt is jelenti, hogy a fiókák az első pár hónapban még nem képesek a vízben lebegő táplálékszervezetek kiszűrésére. Ehelyett a felnőttek emésztőcsövének felső szakaszán speciális begytej termelődik, ezt csurgatják a fiókák csőrébe.
A rózsás flamingó (Phoenicopterus roseus) Dél-Európában, Afrikában, Dél- és Délnyugat-Ázsiában őshonos madárfaj, mely főként a folyótorkolatok, sekély, sós vizű tavak és tengerpartok környékén fordul elő a legnagyobb számban. Magyarországon ritka kóborlóként, alkalmi vendégként találkozhatunk ezzel az állatfajjal. Hazánkban védett madárnak számít, eszmei értéke 50.000 Ft. A világ állatkertjeiben viszonylag gyakori, azonban a budapesti kolónia kifejezetten népesnek és szaporának számít. Jelenleg egészen pontosan 112 flamingó él a magyar főváros állatkertjében.

MADAGASZKÁR HÁZ AZ ÁLLATKERTBEN

Mától látogatható a Madagaszkár ház a Fővárosi Állat- és Növénykertben. A létesítményt Randrianasolo Lalarison Richard, Madagaszkár tiszteletbeli konzulja, G. Németh György, a Magyar-Madagaszkári Baráti Társaság elnöke, és prof. dr. Persányi Miklós, a Fővárosi Állat- és Növénykert főigazgatója nyitotta meg. A megnyitót nem véletlenül időzítették éppen mostanra, ugyanis szombaton volt az ötvenedik évfordulója annak, hogy a Madagaszkári Köztársaság elnyerte teljes függetlenségét.
A most megnyitott létesítmény voltaképpen az állatkerti majomházak egyikének, egy 1912-ben épült, és hat évvel ezelőtt építészetileg felújított állatháznak bizonyos mértékű átalakítása, új koncepció szerinti benépesítése és elrendezése nyomán jött létre. A bemutatásra kerülő állatok túlnyomó többsége Madagaszkáron őshonos. Ezeket részben újonnan szerezték be az Állatkert szakemberei, részben pedig már korábban is Budapesten éltek a kert különböző pontjain. Az átalakítást a városligeti intézmény saját erőből hajtotta végre, összesen mintegy 12 millió forintos költséggel.
A madagaszkári élővilág bemutatását, illetve egyes madagaszkári fajok természetvédelmi célú szaporítását a magyar főváros állatkertje különösen fontosnak tartja. A szigetország élővilágának különlegessége a nagy fajgazdagságban, illetve a csak ott honos, úgynevezett endemikus fajok nagy számában rejlik. Nem véletlen, hogy a 2006/2007-es szezonban az Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetsége (EAZA) tizenkét hónapos kampányt szervezett a madagaszkári élővilág védelme, bemutatása és megismertetése érdekében, amelyben akkor a Fővárosi Állat- és Növénykert is részt vett.
A Madagaszkár ház térségében négy különböző makifajjal ismerkedhet meg a közönség. A vörös varik (Varecia variegata rubra) és a gyűrűsfarkú makik (Lemur catta) már korábban is az Állatkert lakói voltak, mi több, utóbbiak éppen a tavalyi esztendőben kaptak tágas, és a nagyközönség által is bejárható kifutót. A vöröshomlokú makikat (Eulemur rufus) már a Madagaszkár ház kialakításával összefüggésben szerezte be az Állatkert, jóllehet ezek az állatok a tavalyi év második felében megérkeztek Budapestre, sőt, azóta sikeresen szaporodtak is. A nemrég érkezett szerecsenmakikat (Eulemur macaco) viszont eddig egyáltalán nem láthatta a nagyközönség. Ez utóbbiak különlegessége egyébként, hogy – a gyűrűsfarkú makikhoz hasonlóan – olyan férőhelyen kerültek elhelyezésre, ahol a közönség be is mehet az állatok közé. A négy makifaj közül a vöröshomlokú és a gyűrűsfarkú makikról európai törzskönyvet (ESB) is vezetnek, a vörös varik és a szerecsenmakik esetében pedig összehangolt fajmegmentő tenyészprogramot (EEP) is működtetnek az európai állatkertek. Így e fajok tartása, bemutatása és szaporítása komoly természetvédelmi jelentőséggel is bír.
A makikon kívül természetesen más madagaszkári fajokat is láthatnak a látogatók. Akad itt madagaszkári talajlakó boa (Acrantophis dumerili), „mosolygós” nappali gekkó (Phelsuma madagascariensis), párduckaméleon (Furcifer pardalis) és paradicsombéka (Dyscophus antongilii) is.
A Madagaszkár ház azonban nemcsak a szigetország élővilágára koncentrál, hanem bemutatja a sziget lakóinak életét, kultúráját, a természethez való viszonyát is. Külön érdekességet jelentenek az állatházhoz tartozó kiállítás Benyovszky Móricra utaló elemei. A magyar származású utazó, tudós, katona és emberbarát a magyar és a malgas (madagaszkári) nép közötti fontos összekötő kapocs, hiszen Benyovszkyt a sziget lakói saját „királyuknak” ismerték el. Antananarivo városában ma is utca viseli nevét, Maroensetra vidékén pedig szobrot állítottak az emlékére. A szabadság madarát jelképező szobrot, és a Benyovszkyra utaló, malgas és magyar nyelvű emléktáblát a Magyar–Madagaszkári Baráti Társaság állította fel a helybéliek segítségével, egy 2003-as expedíció keretében. Ennek a szobornak a párja került felállításra a most megnyílt Madagaszkár Ház mellett.

A BIOLÓGIAI SOKFÉLESÉG FORRÓ PONTJA

Madagaszkár a Föld negyedik legnagyobb szigete, területe majdnem hatszor akkora, mint Magyarországé. A hatalmas földdarab egykor összefüggő szárazulatot alkotott Afrikával és Indiával, ám 60-80 millió éve elszakadt a kontinensektől, és azóta elszigetelt élőhelynek számít. Ennek tudható be, hogy Madagaszkárt egyedülálló élővilág jellemzi: az itt honos tizenötezer növényfaj 83 % sehol másutt nem fordul elő, és az állatok között is számos csak itt élő faj akad.
A sziget igen jellemző állatai a kaméleonok és a nappali gekkók, de többféle tanrek és denevér is él Madagaszkár területén. A főemlősöket 68 különféle faj képviseli, és ezek mindegyike a sehol másutt meg nem található – úgynevezett endemikus – fajok közé tartozik.
Madagaszkárt a természettudósok – az itteni élővilág fajgazdagsága miatt – a Föld egyik biodiverzitási (sokféleségi) „forró pontjának” tekintik. Ez a sokféleség azonban napjainkban komoly veszélybe került. Az erdők irtása és más káros hatások miatt az élővilág egyre kisebb területekre szorul vissza.

Egyéb állatok

A most megnyílt Madagaszkár ház térségében néhány további, nem a szigetországban őshonos fajt is láthat a közönség. Az epület két végében maradtak az afrikai aranyhasú mangábék, illetve a délkelet-ázsiai sziamangok. Az épület szomszédságában pedig vadonatúj nyári kifutó készült az afrikai sarkantyús teknősök (Geochelone sulcata) számára.

Ki volt Benyovszky Móric?

Benyovszky Móric élete a felvidéki Verbón kezdődött 1741-ben, és 1786-ban, a Madagaszkárt ért francia támadás során ért véget. Gazdag életútja nemcsak kalandokban bővelkedik, hanem földrajzi felfedezésekben, tudományos eredményekben is. Tőle származik Kamcsatka első néprajzi, földrajzi és állattani leírása, a csendes-óceán északi részének szigetein tett felfedezései pedig megelőzték Cook ezen a téren tett utazását is. Az európaiak közül elsőként hatolt Madagaszkár belsejébe, így felfedezései itt szintén egyedülállóak. Benyovszky ugyanakkor emberséges ember, a szabadság elkötelezett híve, és felvilágosult szellem is volt, akit személyes ismeretség fűzött George Washingtonhoz és Benjamin Franklinhez is. Madagaszkár őslakói pedig annyira szívükbe zárták, hogy az ampansacabe elnevezésű vezető tisztségbe emelték, amelyet általában „királyként” szoktak értelmezni, fordítani.

KIKELTEK AZ ÁLLATKERTBEN AZ ÁRVÍZBŐL KIMENTETT VADMADÁR-TOJÁSOK

Kibújtak az első fiókák azokból az árvízzel elöntött területekről kimentett vadmadár tojásokból, amelyeket az elmúlt hetekben a Fővárosi Állat- és Növénykertben keltettek. A tojásokat június 9-én gyűjtötték be a Tisza-tavi madárrezervátum természetvédelmi őrszolgálatának munkatársai az árvíztől fenyegetett fészkelőhelyekről. Az Állatkertbe került 39 tojásból a lámpázások során 35-ben találtak életképes embriót. Az első fióka június 28-án jött a világra, mostanra pedig már kilencre emelkedett a kikelt madarak száma. Ezek közül öt nagy kócsag (Egretta alba), négy pedig vörös gém (Ardea purpurea), tehát mindannyian fokozottan védett fajok képviselői. Az állatkerti szakemberek az elkövetkező napokban további fiókák kikelésére is számítanak.
A most kikelt fiókákat háromóránként etetik pepszines oldattal kezelt apróhallal, kiegészítésként pedig édeskömény teát kapnak. A fiókák mindaddig az Állatkert keltető állomásán maradnak, amíg kellőképpen meg nem erősödnek ahhoz, hogy visszaengedjék őket a szabad természetbe.
A mentett tojások kikeltetése mellett a Fővárosi Állat- és Növénykert munkatársai évente félszáznál is több sérült – törött szárnyú, mérgezett és áramütött – madarat mentenek és gyógyítanak meg. Ezek legnagyobb része alkalmas arra, hogy az állatkerti szakemberek – terepi kollégáikkal közösen – visszatelepítsék őket a vadonba. A tavalyi évben egyedül vörös vércséből 28 madarat engedtek szabadon a Hortobágyi Nemzeti Park területén.

ÉDESMINDEGY SZERENÁDOK AZ ÁLLATKERTBEN

Rutkai Bori és a Specko Jedno a Pálmaház melletti színpadon

Ezen a héten sem maradnak állatkerti koncert nélkül a különleges zenei programok kedvelői. Folytatódik ugyanis a „Zenés állatkerti esték” elnevezésű koncertsorozat. Ez alkalommal Rutkai Bori és a Specko Jedno lép fel az Állatkert színpadán. A koncertre szerda este kerül sor, eső esetén csütörtökre halasztják.
A Specko Jedno elnevezése a szlovák sedcko jedno (= mindegy) és az angol special one (= különleges) kifejezések „öszvéresítéséből” ered. Az együttes ezen a néven 2003 óta létezik, a jelenlegi felállás 2010-ben alakult ki. Zenéjükben számos irányzat, többek közt a jazz, a funk, a blues, a tangó és a sanzon sajátos ötvözete jelenik meg, amelyet a játékos és változatos előadói stílus tesz különlegessé. A szerda esti előadás címe: „Édesmindegy szerenádok”.
Az elkövetkező hetekben természetesen további fellépők is lesznek, így koncertet ad a Benkó Dixieland Band, Sebestyén Márta és zenészbarátai, a Bolyki Brothers a cappella, a Hot Jazz Band, Palya Bea és Szokolai Dongó Balázs örömduója, valamint a Budapest Klezmer Band is. A koncertekre mindig szerda este kerül sor, kezdési időpontjuk 20:30. A koncertre érkező vendégek számára azonban már 19 órakor megnyitják az Állatkert kapuit, így az előadás kezdetéig akár egy kellemes sétát is tehetnek a Pálmaház és a Nagy-tó környékén. A Barlang Étterem kerthelyiségében a koncert kezdetéig gasztronómiai különlegességekkel, a Pálmaházi Kávézóban pedig fagylaltkelyhekkel, koktélokkal és természetesen kávéval várják a vendégeket.
A koncertekre (2900 Ft-os egységáron) a helyszínen, azaz a Fővárosi Állat- és Növénykertben, valamint az ismert jegyirodákban válthatók jegyek. A rendezvénysorozatot Budapest Főváros Közgyűlése Gazdasági Bizottsága támogatja.

A hátralévő koncertek

július 7. (szerda) 20:30 – Rutkai Bori és a Specko Jedno: Édesmindegy szerenádok (esőnap: július 8.);

július 14. (szerda) 20:30 – Benkó Dixieland Band: Világslágerek dixielandben (esőnap: július 15.);

július 21. (szerda) 20:30 – Sebestyén Márta és zenészbarátai: „Három tücsök összejött” (esőnap: július 22.);

július 28. (szerda) 20:30 – Bolyki Brothers a cappella: Bolyki Brothers és az állatok fals hangja (esőnap: július 39.);

augusztus 4. (szerda) 20:30 – Hot Jazz Band: Forró nyáreste a zenekarral (esőnap: augusztus 5.);

augusztus 11. (szerda) 20:30 – Palya Bea és Szokolay Dongó Balázs örömduója (esőnap: augusztus 12.);

augusztus 18. (szerda) 20:30 – Budapest Klezmer Band: Válogatás az elmúlt húsz év legsikeresebb számaiból (esőnap: augusztus 19.);

Állatkerti zenei hagyományok

Az Állatkerttől egyáltalán nem idegenek a zenei rendezvények. Már az 1800-as évek végén rendszeres zenei programok zajlottak a kert területén. Az 1910-es években az Állatkertnek saját, hatvan tagú szimfonikus zenekara volt, amelyben Wieschendorff Henrik vezette a karnagyi pálcát. A huszas években induló Magyar Rádió az Állatkertből sugározta az első koncertjét, amint azt az LGT is megénekelte a „Rádió” című dalban.
A II. Világháború után a Filharmónia Vállalat szervezett koncerteket az egykori szabadtéri színpadon, amelynek helyét ma a Japánkert foglalja el. A hatvanas években lényegében megszűnt hagyomány csak az 1990-es évek közepén elevenedett meg ismét a Budapesti Fesztiválzenekar koncertjével. A rendszeres nyáresti zenei programok nyolc esztendeje indultak újra.