Az országos tiszti főorvos másodfokú hőségriadót rendelt el, s ezzel kapcsolatban a Fővárosi Állat- és Növénykert is megtette a megfelelő intézkedéseket. A riadó előzetes bejelentése után próbaüzemet tartottak a kertben működő hűsítő párakapuknál, péntektől pedig a nap legforróbb óráiban folyamatosan üzemelnek ezek a berendezések.
A párakapuk lényege, hogy alattuk – a keresztvasra szerelt szórófejek üzembe helyezésével – vízpermetből, illetve vízködből álló függöny keletkezik, amelyen a látogatók, ha kedvük tartja, bármikor áthaladhatnak. Mivel a vízpermetet, illetve a vízködöt alkotó cseppek mérete a szokásos vízcseppeknél jóval kisebb, lényegesen hatásosabban csökkentik a hőérzetet is. Jelenleg három párakapu üzemel az Állatkert területén, de a következő héten további kettőt is üzembe helyeznek, ha erre szükség lesz.
Az Állatkert mikroklímája egyébként párakapuk nélkül is kellemesebb annál, mint amit a nagyvárosokban általában tapasztalhatunk. A kert jellegéből adódóan területének nagy részét összefüggő lombsátor árnyékolja, emellett viszonylag sok a vízfelület is, ami szintén kellemesebbé teszi a kertben uralkodó helyi mikroklímát.
Az intézmény munkatársai természetesen nemcsak a közönségről gondoskodnak, hanem az állatokról is. Az állattartó helyeket elve úgy tervezik meg, hogy az állatok számára különböző hőmérsékleti zónák, napnak kitett és árnyékos helyek is hozzáférhetőek legyenek. A pingvineknél árnyékoló vitorlákat feszítenek ki (habár az Állatkertben látható pingvinek egy Dél-Afrika partvidékén honos faj képviselői), és szükség esetén hűs zuhanyról is gondoskodnak a számukra. A jegesmedvéknél tekintélyes méretű medence segít elkerülni az állatok felhevülését: a sárgásfehér bundájú ragadozók természetesen jóval többet is fürdenek ilyenkor, mint más évszakokban.

Miért „kutya” a kutya meleg?

A nagy meleget kánikulának, magyarán kutya melegnek szokás nevezni. Mindkét kifejezés az ebekkel van összefüggésben, hiszen a kánikula a latin canicula, azaz kutyácska szóból ered. Az elnevezés arra vezethető vissza, hogy a rómaiak idejében úgy gondolták, a nyári hőség azzal összefüggésben alakul ki, hogy ilyenkor a Szíriusz csillag – amelyet Canicula, Kiskutya, vagy Kutyacsillag néven is emlegettek – együtt kel fel a Nappal.