Tizenöt éve ismeri hangját az egész ország.
Amikor fellépett a 93-as KI MIT TUD?-on, még a Ghymes zenekart is elbűvölte gyönyörű hangjával.
Lélekből fakadó énekét tíz évig csodálhattuk és élvezhettük a Ghymes együttesben, aztán jött a Túl a láthatáron című szólólemez, melyen az énekesnő lazább stílust választott.
Egyedi hangulatok és belső történések áramlanak itt felénk.
Szabadon szárnyalhatunk a zene hátán, boldogan, álmodozva, elvarázsolva, megigézve.
Mert KISS BERNADETT igazi varázst visz a dalai közé.

Hol születtél? Hol nőttél fel: városon, faluban, költöztetek törpe korodban?
Pécsett születtem, s azóta egy tőle 16 km-re lévő , kb. 1500 lelkes faluban élek, Görcsönyben.
Kislánykoromban nagyon élveztem, hogy mindenkit ismerek, mindenki-mindenkinek köszön, beszélgetnek egymással az emberek az utcán – sajnos ez a már nem így van.
Nagy kertes házban laktunk-lakunk. Mindig voltak háziállataink is: kutya ( néha több is – jelenleg 3 kutyánk van ), cica ( minden nyáron vittünk haza a nagyapámtól 1-2 kiscicát, aminek szüleim kevésbé öröltek, mint én ), tyúkok, malacok.
Van egy két és fél évvel fiatalabb öcsém, akivel a mai napig jó testvérek vagyunk.

Jártál-e oviba, emlékszel-e még az ovis jeledre, az ottani csintalanságokra?
Jártam óvodába is, de csak nagycsoportba. Öcsém akkor kezdte a kiscsoportot, eleinte sokat sírt, s mivel a csoportszobáink egymásba nyíltak, gyakran áthívtak megvígasztalni. Anyáskodó nagytesó voltam. Őrzöm még a ballagási batyumat, amire rá van hímezve a jelem: napraforgó. De meg van még az óvodás kispárnahuzatom is a jelemmel. Szerettem óvodába járni, játszani, a foglalkozásokat is nagyon vártam. Az ovistársaim lettek később az osztálytársaim is, ez akkor még igy volt szokás falun. Valószínűleg a sok jó élmény hatására határoztam el, hogy óvónéni leszek, ha nagy leszek.

Milyen volt az általános suli, volt kedvenc és utált tantárgy?
Az óvoda mellett ált az iskola, szóval csak átsétáltam egyikből a másikba, s már iskolás is voltam. A házunkkal is egy utcában volt, 2 perc sétányira. Én „ b „ –s voltam, csak 17-en voltunk az osztályban. A magyart ( olvasás, írás, fogalmazás, nyelvtan ) szerettem a legjobban, és persze az éneket! A matemetika nem volt a kedvencem.

Mit válaszoltál akkoriban a mi leszel, ha nagy leszel kérdésre?

Ha megkérdezték, mi leszek, ha nagy leszek, határozottan válaszoltam: óvónéni.

Mik voltak a hobbijaid gyermekként?

Az egyik legkedvesebb időtöltésem az olvasás. Régebben a meséket szerettem, főleg a magyar népmeséket, de azóta igazi „ mindenevő” lettem: szépirodalom, humor, krimi is jöhet.
Zenében is ez a jellemző rám, szívesen hallagtok meg bármilyen muzsikát.

Milyen volt aztán a középsuli: milyen szakot választottál? Érdekelt már akkoriban is az éneklés?

Óvónőképző szakközépiskolába jártam Pécsre, fantasztikus osztályom volt! Népdalokat már az általános iskolában is énekeltem, versenyeken is voltam, de a középiskolai énektanárnőm hatására mélyedtem bele igazán a dalokba.

Tiniként mi minden érdekelt, mi mindennel foglalkoztál a sulin kívül?
Minden nyáron elmentem címerezőtáborba. Nyár, barátok, buli, munka, kis pénz is- igazán jó volt.

Milyen terveid voltak a nagybetűs élettel kapcsolatban? Terveztél továbbtanulni vagy hivatást választottál? Hogy jött az éneklés a pályához vagy ez lett a fő pályád?
Az volt a vágyam, hogy gyerekekkel foglalkozhassam, de szerettem volna egy kicsit specializálódni: ekkor jelentkeztem Budapestre, a Pető Intézetbe. 1996- ban végeztem konduktorként. Azóta Pécsett dolgozom Korai Fejlesztő Központban, mozgássérült gyerekeknek és szüleiknek segítek 6 éves korig. A „ 93”-as KI-MIT-TUD.ra a szüleim neveztek be, ők a mai napig támogatják a terveimet, s ma már kisfiam is. Itt látott először a Ghymes együttes is, s így kezdődött a 10 éves kapcsolatunk, muzsikálásunk, fellépések, cd-felvételek. Egyik volt alapítójukkal, Buják Andorral készítettük el az első szólólemezemet, „ Túl a láthatáron” címmel. Nagyszerű barátokra találtam a valamikor a Ghymessel zenélő, ma alkalmi zenekarként működő Régi Mese csapatban. A híres szlovák blues-zenész, Juraj Turtev cd-in is énekelhettem, de zenéltem már a kíváló cimbalmossal, Balogh Kálmánnal is.

Hol mindenütt énekeltél már – bejártad külföldet is?
Magyar népdalokat énekeltem már a Skandináv országokban, Olaszországban, Horvátországban és Szlovákiában is, ahol mindenkit elvarázsolt csodálatos dallamviláguk.

Mit üzensz a gyermekeknek?
Azt kívánom, hogy minden kisgyereknek megadassék a játék, a szeretet,az óvó család, az egészség és az igaz barátok!!

Utóirat:

Április 2-3-án „Somorjai versek” II. Cd bemutatója (Juraj Turtev – Judita Kassovicova) – valószínűleg Somorján.

Július közepén Kistérségi Juniális Pellérden (a saját lemezemről énekelek majd dalokat).

És remélem, lesz RÉGI MESE koncert is!

GYERTEK EL AZ ELŐADÁSOKRA!!!

Kiss Bernadett kisfia, Máté.
Biztosan nagyon büszke az édesanyjára, gyönyörű hangjára, dalaira, CD-jére.
Persze, anyával nem csak zenét hallgatni, dudorászni jó, hanem millió más dolgot is csinálni...