Buda Gábor az ALMA EGYÜTTES oszlopos tagja, ő énekel olyan kedvesen és humorosan a színpadon a gyermekeknek, ő nevettet meg bennünket a koncerteken…

Az ALMA együttes zenéje kicsiknek és nagyoknak is egyaránt szól, hiszen a gyönyörű megzenésített verseket, a jópofa dalszövegeket gyerek és gyereklelkű felnőtt éppúgy szeretheti, dúdolgathatja.

Az ALMA együttes felvételeivel a Törpediszkó menünkben is találkozhatunk s most mutatkozzon be nekünk BUDA GÁBOR, az énekes.

Budapesten születtem 1974 januárjában a Ferencvárosban, azon belül pedig a József Attila lakótelepen nőttem fel. Az általános iskolákat több intézményben végeztem el, mert igen mozgékony és hiperaktív -na, jó- rossz gyermek voltam, már ami a viselkedést illeti, mert egyébként a tanulmányaimmal sosem volt baj. Az oviban a perec és az ablak volt a jelem, és néhány baráttól eltekintve nem sok mindenre emlékszem ebből a koromból.

Kedvenc tantárgyamnak majdnem mindig a magyar nyelv és irodalom számított, bár a természettudományos tantárgyakért is rajongtam. Utálni, egy tantárgyat sem utáltam, maximum a tanár miatt nem tartozott néhány a kedvencem közé. Büntetésekből intőkből azt hiszem én tartom az országos rekordot :-).

A fotózás és a filmezés nagy gyerekkori kedvencek, még egy fotós sötétkamrát is berendeztem a fürdőszobában.

A könyveket imádtam faltól falig tartó több ezres könyvtárunk volt otthon, nem beszélve anyu bakelitlemez gyüjteményéről. Ezen a területen azt hiszem mindenevő voltam, különböző érdeklődésü korszakokkal. Mindig filmrendező szerettem volna lenni, ezt a vágyam egyébként még ma sem adtam fel..he-he.

A középiskolát orosz-magyar tanítási gimnáziumban végeztem, mert nagyszüleim révén két évet élhettem Moszkvában, ahol orosz iskolába jártam.

Haverokból, mozizásból, szerelemből és nagy élményekből akadt rendesen!

Az Alma Együttest ebben a gimnáziumban alapítottam Zeke Szilárd barátommal, akivel az órák szünetében együtt gitározgattunk. Ő ma tanárember, Szentendrén ijesztgeti a középiskolásokat a latin nyelvvel. Az Alma életében volt egy törés amikor kimentem New York-ba majdnem egy évre, és amikor hazajöttem a "nagy almából", újraalapítottam az Almát.

Az első lemezünk még 97-ben jelent meg, és az élet és a gyerekbulik sokaságára való felkérések miatt sodródtunk a gyerekközönségünkhöz. 13 kemény év küzdelme az ahol ma az Alma Együttes tart, saját erőből, kitartásból lépkedtünk előre, bár az is tény, hogy végül ma fontos partnerek is segítik már a karrierünket, de ezt ki kellett érdemelni és addig sokat kellett bizonyítani. Ja, és valahogy el ne felejtsem, semmi sincs ingyen, mielőtt még valaki azt gondolná...

Túl sok a terv és csak 24 órából áll egy nap. Ma már mindannyian profikként az Almából élünk más munkánk nincs csak a zene és annak "tartozékai": zeneszerzés, hangszerelés, stúdiómunkálatok, koncertszervezés stb.

Mindenkinek sok szerencsét kívánunk ahhoz, hogy megtalálja azt a munkát amelyben kiteljesedhet és amely boldoggá teszi és bearanyozza az életét!

Mi a szerencse gyermekei vagyunk, azt tesszük amit imádunk, a zene egy isteni csoda a gyerekközönség meg maga a földi paradicsom... ó, pardon, Alma!