BÉCS - Collegium Hungaricum

Beszélgetőtársam: Dr. Fónagy Zoltán, a Bécsi Collegium Hungaricum igazgatója

Mióta működik a Collegium Hungaricum Ausztriában?

1924-ben alapították a Trautson-palotában, mely korábban a Magyar Nemesi Testőrség “laktanyájaként” működött. Eredetileg csak tudományos ösztöndíjasok fogadására szolgáló intézmény volt. Miután a Trautson-palotát a magyar állam 1960-ban eladta, 1963-ra épült fel mai helyén, a Hollandstr. 4 szám alatt a Collegium Hungaricum mai épülete. A következő évtizedekben tevékenysége az ösztöndíjasok fogadása mellett a kultúrintézeti szerepkörrel bővült.

Mióta vezeti Ön az intézményt és mivel foglalkozott azelőtt?

Igazgatóként 2004. szeptember 1-e óta vezetem a CH-t. Foglalkozásom történész, szakterületem a 19. századi magyar történelem. Mielőtt Bécsbe jöttem, a MTA Történettudományi Intézetében dolgoztam.

Mi a feladata az intézménynek, és a kulturális műsorok megszervezésén kívül mi mindennek ad még otthont az épület?

Az intézet alapfeladata a magyar kultúra és tudomány múltbeli és kortárs értékeinek közvetítése az osztrák közönség számára, illetve a kapcsolatteremtés, meglévő kapcsolatok ápolása, osztrák és magyar művészek és tudósok, valamint intézmények között. Az intézet segítséget nyújt az ausztriai magyar kisebbség magyar identitásának megőrzéséhez. A Collegium Hungaricum posztgraduális magyar állami ösztöndíjasokat fogad, zömmel a bölcsészet- és a társadalomtudományok fiatal kutatóit.

Az épületben egy hangversenyek, filmvetítések, színházi előadások, stb. rendezésére alkalmas nagyterem, egy felolvasásoknak, kisebb konferenciáknak helyet adó előadóterem, kiállítótér és könyvtár áll a látogatók rendelkezésére. Az ösztöndíjasokat tíz összkomfortos, kitűnő munkakörülményeket biztosító apartman fogadja. Egy emeletet a Bécsi Magyar Iskolaegyesület által működtetett nyelviskola tantermei foglalnak el. A szolgálati lakásokon kívül van még néhány vendégszobánk, amelyek elsősorban programjaink közreműködőinek elhelyezésére szolgálnak. Az épület földszintjén üzemel a Pilwax Café, amelynek egyik fő célja a magyar borok ausztriai megismertetése.

Mennyire működnek együtt a világon lévő többi magyar kulturális intézettel (stuttgartival, pozsonyival stb.) – vannak-e olyan tárlataik, koncertsorozatok, melyeket minden magyar intézet bemutat, szerepeltet?

Információcsere állandó jelleggel zajlik közöttünk, elsősorban a német nyelvterületen működő másik két intézettel (Berlin, Stuttgart) figyelünk egymás programjaira. Elsősorban kiállításokat veszünk át egymástól, abban az esetben, ha azokhoz német nyelvű katalógust készít valamely intézet. Az egyes intézetek nagy önállósággal állítják össze programjaikat, szem előtt tartva a fogadó ország sajátosságait, közönségének érdeklődését.

Önök választják meg a műsoraikat vagy a művészek, színtársulatok is jelentjkezhetnek Önöknél egy-egy projekttel, ötlettel, javaslattal?

Az intézet önállóan dönt programjának összeállításáról, de természetesen kezdeményezhetnek “kívülről” is. Számos külső ajánlat került már be programjaink közé, amennyiben azok megfelelelő színvonalúak voltak, illetve érdeklődésre tarthattak számot az ausztriai közönség körében.

Mik a céljaik: inkább magyarországi művészeknek, előadásoknak lehetőséget adni az intézményben, vagy az ausztriai magyar művészek életét menedzselik egy kicsit – lehetőségeik szerint?

Alapfeladatunk egyértelműen az, hogy a magyarországi művészeti és tudományos produktumok előtt ajtót nyissunk a külvilágra. Ugyanakkor a “magyar kultúra” fogalmát nem szűkítjük a magyar államhatárokon belül létrejövő értékekre. Rendszeresen bemutatkozási lehetőséget biztosítunk nem csak Ausztriában élő, hanem máshonnan meghívott, határon túli magyar alkotó és előadóművészek számára is.

Mit tapasztalnak, az intézményüket inkább a bécsi magyarok látogatják zömében vagy ausztriai magyarok és turisták, magyarországiak szintén?

Statisztikai adataink nincsenek közönségünk összetételéről, szubjektív benyomásaim alapján úgy vélem, látogatóink több, mint fele osztrák, de - műfajtól függően - körülbelül ugyanannyi bécsi magyar látogatja rendezvényeinket. A magyar turistákat nem tekintjük célközönségünknek.

Csupán magyar jellegű műsorokat, rendezvényeket szerveznek vagy nyitnak is az osztrák kultúra felé? Van-e állandó magyar tárlat, múzuemrészlegük? Mennyire foglalkoznak az itt tanuló magyar diákokkal? Milyen szinten tudják felkarolni őket?

Mint fentebb kifejtettem, feladatunk a magyar kultúra megismertetése Ausztriában. Ugyanakkor ezt nem tisztán „export“ formájában kívánjuk megvalósítani: nagyon fontosnak tartjuk a kapcsolatépítést osztrák és magyar kultúrateremtők között, ezért kifejezetten törekszünk arra, hogy találkozási alkalmakat teremtsünk (közös kiállítás, koncert, konferencia, stb.).
Múzeumrészlegünk, állandó tárlatunk nincs, ez teljesen idegen lenne az intézmény jellegétől.
Az itt tanuló magyar egyetemisták egyesületének fő bázisát a Collegium Hungaricum jelenti. Mi biztosítunk helyet összejöveteleiknek, illetve pénzügyileg támogatjuk kulturális tevékenységüket.

Milyen tavaszi műsorokra hívná fel az olvasóink figyelmét, ha a magyarországi családok kiruccannak Bécsbe, mit javasol, a városnézésen kívül mit ne felejtsenek el okvetlenül megtekinteni?

Különlegesen érdekes családi programot ígér a Kunsthistorisches Museum Tutenkhamon kiállítása. Tapasztalataim szerint a gyerekeknek a Naturhistorisches Museum, a Technisches Museum és a Schönbrunni Kastély Gyerekmúzeuma kínál felejthetetlen élményt, mivel ezekben nem csak passzív nézőként számítanak a látogatókra.

Köszönöm a beszélgetést.