Szent Ambrus ligete
Azt ma már mindenki elismeri, hogy a méz fölöttébb hasznos és egészséges dolog, de ki hinné, hogy a Felvidék délnyugati részében, Szenckirályfa mellett található a Kárpát-medence legjelentősebb méhészeti múzeuma és skanzene. 1930-ban pont itt alakult meg Szlovákia egyetlen méhészeti tangazdasága, a nyolc hektárnyi területen ekkor épültek fel a máig is meglévő épületek és a gyümölcsös. A szabadtéri méhészeti múzeum 1972-ben nyílt meg, a Feketevíz patak partján. Többféle méhkaptár díszíti a környéket: szalmakosár-kaptár látható a fák alatt, a faragott kaptárakat emberi arcok díszítik, s így a méhek a figurák nyitott száján közlekedhetnek ki-be. A farönkökből készített kaptárak odvait a természet formálta ki, a fekvő típusú és rakodó kaptárak szintén érdekesnek mutatkoztak. A kifaragott kaptárak jónéhányát Szent Ambrusnak, a méhészek védőszentjének ajánlották fel a műalkotók. Ambrus Milano püspöke volt, akinek arcát csecsemő korában egy egész méhraj lepte be. Annak ellenére, hogy a méhek még a gyermek szájába is bemásztak, a gyermeket egyetlen csípés sem érte. Három igazi vasútállomás is a méhek otthonául szolgál itt, amit egy állomásfőnök készített kedvelt méheinek. Királyfa község egyébként a XVII. Században Pozsony vármegye legnevesebb családjának, a Pálffyaknak a tulajdonába került. Sörgyár, szeszfőzde, fűthető üvegházak épültek itt annak idején, a Feketevíz fölé barokk hidat emeltek, a régi kastélyt felújították, francia parkot és angol kertet építettek köré. Ez utóbbiaknak ma már hűlt helye. A barokk boltíves kőhíd azonban a Felvidék egyik legszebb kőhídja mind a mai napig.
|
|