1. Hogyan lesz valakiből hajós, középsulis korában dönti el, vagy már gyerekként ott kószál mindig a folyóparton és álmodik a hajókról? Csónakba ül és ismerkedik a folyóval?

Valószínű, aki víz mellett nő fel, annál befolyásoló tényező lehet a víz közelsége. Nálam egyszerűbb volt a helyzet. Édesanyám és a bátyám már előttem a hajózásnál dolgoztak, így nem volt nehéz eldönteni, hol szeretném a pályám elkezdeni. Édesanyám a MHRT székházban dolgozott. Sokszor voltam nála, ahol megismerkedtem a munkatársaival illetve a majdani hajós kollégákkal. Nyaranta gyakran mentünk valamelyik személyhajóval sétahajókázni és ilyenkor, mint „hajós gyerek“ megfordultam olyan helyeken pl. a kormányállás, gépház, ahová az utasok nem juthattak el. Meglátogattam a testvéremet is a hajóján, amikor itthon, Budapesten tartózkodtak. Ilyenkor végig boklásztam az egész hajót, ismerkedtem vele. Engem ezek az élmények motíváltak, hogy beálljak a hajósok táborába.

2. Milyen iskola, kiképzés kell a hajósélethez? Hol lehet beállni a hajózási vállalathoz, a fővárosban vagy vidéken is?

A Lékai János Hajózási Szakközépiskolában végeztem, de Újpesten a Telelőben még külön gyakorkati kiképzést is kaptam, mint „újfelvételes“. Ez is bekerült a hajóskönyvbe: „Vizijártassági, balesetelhárítási és hajózási szakvizsgát tett“. Enélkül nem szállhattam volna be egy hajóra sem.
A hajós iskola, Magyar Hajózási Szakközépiskola néven http://hajozasi.fw.hu még mindig létezik, tehát oda is lehet jelentkezni, de más iskola elvégzése után is lehet hajósnak jelentkezni. A lényeg, hogy minimum érettségi legyen és ha mellé még műszaki végzettség is van az előnyt jelent. A képzésről és vizsgáztatásról bővebben a Nemzeti Közlekedési Hatóság honlapján lehet olvasni: http://www.nkh.hu/hajozas/content/view/3657/5689/lang,hu/
Hogy mennyire fontos az állandó képzés azt jól bizonyítja, hogy néhány éve „Veszélyes áru szállítási (ADN) szakértő“-i vizsgát kellett tennem „Tartályhajós ismeretek“-ből, különben nem adhatnék szolgálatot a jelenlegi hajómon. Persze ez csak egy a sok közül, még több speciális kiképzésen kellett részt vennem és vizsgát tenni, hogy az engedélyeket megkapjam.
Jelentkezni több helyen is lehet. Ki kell választani a hajós céget, fel kell keresni, a többi már a megbeszélésen dől el.

3. Te választod meg, hogy milyen hajóra kerülj, vannak kishajók, kompok, szárnyashajók, teherhajók, óceánjárók, mi szerint választ az ember – rögtön e döntése szerint képezik ki a jelentkezőt??? Vagy minden hajóra van egy alapszintű tudás, amit egyformán mindenkinek el kell sajátítania?

Azt én dönthetem el, hol akarok hajózni. Tengeren, folyón vagy tavon. Ennek megfelelően kell kiválasztanom a hajózási céget, de azt már nem én döntöm el, hogy a cég melyik hajójára kerülök.
A hajós iskola egy alapfokú kiképzést ad, amit sok helyen lehet alkalmazni.

4. Van-e feltétele annak, hogy ki lehet hajós? Mert ugye pilóta sem lehet bárki. A hajósnak is makkegészségesnek, sportalkatúnak stb. Kell lennie?

Igen, hogyne, elsődleges feltétel, hogy egészséges legyen a jelentkező. Rendszeresen, öt évenként teljes körű orvosi vizsgálaton kell megfelelnünk. A 70-es években még az útiránynak megfelelően beoltottak kolera illetve feketehimlő ellen is. A határon a hatóság kérte az orvosi igazolást és ha nem volt meg, bizony visszafordította az illetőt. Majdnem így jártam én is. Aldunáról érkeztünk haza és tudtuk, hogy a hajó tovább megy az akkori NSZK felé. Mohácson beoltottak feketehimlő ellen, de Komáromig nem eredt meg. A hajó már a határvizsgálatra készült amikor kiderült a probléma. Szerencsémre a komáromi ügynökségen levő orvos beoltott újra, így én is zöld utat kaptam.
A sportos testalkat nem feltétel, de nem árt, ha strapabíró a leendő hajós.

5. Van-e hajózási múzeuma a hajózási vállalatnak, ill. Magyarországon van-e hajózási múzeum valahol?

Kimondottan a cégemnek nincs múzeuma, de a Közlekedési Múzeumban van A magyar állami hajózás története, Komáromban a Magyar tengerészettörténeti kiállítás, Kenderesen a Tengerészeti Múzeum illetve Zebegényben a Hajózási Múzeum.

6 .Milyen felejthetetlen emléked, kalandod van a hajózások kapcsán, volt-e veszélyhelyzet az életedben, amikor vízen voltál?

Nehéz lesz 38 év távlatából kiemelni a jelentősebb emlékeket, de megpróbálom.
Már maga az a tény, hogy fiatalon végig hajóztam a Dunát egy nagyszerű emlék. Olyan helyekre jutottam el, ahová abban az időben sok embernek csak álom volt. Láttam félkészen a severini zsilipet, s mivel még nem volt teljes a duzzasztás, láttam Ada Kale szigetét és furcsa, lehangoló látvány volt látni a víz emelkedésével, hogy tűnik el a Duna hullámsírjában. És ha már a severini zsilipnél járunk, hozzá fűzödik az egyik legszörnyűbb élményem. A Pécs motorossal horgonyon álltunk a zsilip alatt, a román oldalon. Este, arra lettünk figyelmesek, hogy felerősödött a sodrás és mindenféle uszadékot, deszkákat hozott a víz és a legtöbb a hajóhoz csapodott, csak úgy döngött. Nem tudtuk elképzelni mi történhetett, bár sejtésünk volt. Mivel akkoriban a kommunikáció nagyrészt még szikratáviróval, morzéval történt, nem tudtunk rádiózni, hogy mi történt. Másnap derült ki, hogy gátszakadás történt és óriási mennyiségű víz „szökött“ meg az átszakadt gáton. Ráadásul a testvérem is akkor járt arra a hajójával. Ők a jugoszláv oldali kamrában voltak és már nem engedték át őket. A vontával együtt kihátráztak a zsilipkamrából és az erőmű fölött megálltak. Reggelre majdnem szárazon volt a hajójuk. Szomorú emlék, jó néhányan meghaltak az erőmű építkezésén. Nagy hatással volt rám, amikor az ausztriai Mauthausenben kimehettünk a koncentrációs tábort meglátogatni. Vezérigzgatói engedélyjel megálltunk a városkában és aki tehette kiment a táborba. Félelmetes érzés volt a történelembe csöppenni, azt a sok szörnyűséget testközelből látni. Beleborzongtam, amikor a egyenruhás, kutyás őrök előkerültek. Már azt gondoltuk visszarepültünk az időben és minket is beterelnek. Persze nem csak ilyen emlékeket örzök. Amikor a SZOT hajójával, a Budapesttel jártam Bécsbe, elmehettem a vendégekkel én is városnéző útra. Így jutottam el a Schönbrunba vagy láttam a Belvedert és annyi sok szépet. De rendszeresen kijártam a Práterbe, a vidámparkaba. Király volt, ahogy most mondanák. Sok helyre eljutottam, ahol lehetett partra léptem, csak azt sajnálom, hogy nem sikerült eljutnom a németországi Wallhallába.
Mindig sóvárogva néztem, amikor alatta hajóztunk, de nem volt soha annyi időnk Regensburgban, hogy oda eljussak. Regensburghoz kötödik egy orvosi érdekesség is. Sérülés érte a kezem, a sodronykötél kiszálkásodott és átlyukasztotta az egyik ujjam. Kivittek az orvoshoz, hogy lássa el a sebet. Meglepett, hogy egy cseh származású orvos magyarul beszélt hozzám Németországban és ami furcsa volt, hogy az adatokat nem magnóra, hanem hanglemezre vette fel. Bartók Béla jutott az eszembe, de hamar ki kellett vernem a fejemből, mert a tetanus, amit kaptam, jól fejbe vágott, le kellett pihennem, mert rendesen megszédültem tőle. A hasznom az volt a sérülésből, mivel sínbe tették a kezem, hogy a hazafelé úton nem dolgozhattam, maximum a takarítást végezhettem el. Szóval „lógtam“ egy kicsit.

Szívesen emlékszem vissza kompos éveimre is. Itt is akad néhány felejthetetlen emlék. A pápa látogatás, a korona Esztergomba hozatala, az októberi Simon Juda vásárok hangulata. És a lényeg: sok emberrel ismerkedtem meg Esztergomban és Párkányban is. Néhányukkal szorosabb lett a kapcsolatom, bejáratos lettem a családokhoz. A gyerekek előttem nőtek fel, férjhez mentek, megnősültek, gyerekeik lettek. És sajnos néhányan az idősebb ismerősök közül már nincsenek közöttünk.

7. Milyen az, amikor viharba kerül a hajó a folyón? Nincs egetverően nagy veszély, vagy ez a legnagyobb rizikófaktor a hajózás terén? Vagy a dagály, apály is okozhat veszélyt a hajósok életében?

Elég kellemetlen érzés. Fokozottan kell figyelni, mert egy kis figyelmetlenség is komoly nehézségeket okozhat. A nagyerejű szél miatt nehezebb a hajózóút tartása és ez főleg alacsony vízállásnál jelenthet problémákat. De ma már olyan komoly navigációs berendezésekkel vannak felszerelve a hajók, hogy akár korom sötétben is tudnak közlekedni, persze az sem árt, ha megfelelő teljesítményű motorok dübörögnek a gépházban. Ha kitör a vihar, előre nem lehet megmondani mi fog történni, mindig az adott pillanatnak megfelelően kell manővereznie a hajót vezető tisztnek.
Az árapály hatás a tengereken érezteti hatását.

8. Hol mindenütt hajóztál már életedben, s mi a vágyad, egyszer hajón eljutni valahová messzire, vagy éppen új közlekedési eszközökön felfedezni a világot (repülő, vonat, motorkerékpár, légballon, bicikli)?

Mint mondtam, a Dunán hajóztam. Néhány országot azóta már másképp hívnak, de még a régi nevüket írnám le Kezdeném az Alduna felé. Jugoszlávia (Szerbia, Horvátország), Románia, Bulgária és a Szovjetunió (Ukrajna). Felfelé Csehszlovákia (Szlovákia), Ausztria és a Német Szövetségi Köztársaság (Németország). Egyszer voltam hajóval is a Tiszán, amikor a Vác motorossal Tápéra mentünk javítani.
Szívesen meglátogatnám azokat a helyeket, ahol megfordultam.